Test

A berkeley-beli iroda elkepesztoen motivalo szellemi teren, de megjeleneseben, belso kialakitasaban es butorzataban sokkal szerenyebb, kis hijan spartainak mondhato a kimondottan meno belso kialakitassal, es - az en asztalomnal mindenkeppen - remek panoramaval bir. Az osszehasonlitas teljesen marginalis lenne, de valamiert itt a szekek sem az igaziak, szemben az otthoni szekekkel, es mivel meglehetosen sokat gornyedek a gep elott, elegge faj estenkent a hatam. Sot, mivel az utobbi ket hetben eleg jol sikerult belehuznom - de ules szempontjabol nem belehomoritanom - a munkaba, most mar egy csomoszor reggel is. A vallserulesem utan nem is nagyon mozgattam a felsotestem, igy aztan eddig sem hegynyi izmaim elegge osszeestek, masreszt meg elojott a hatfajas.

Probalom a dolgot ugy csillapitani, hogy a futocipos bacsitol ajandekba kapott teniszlabdakon hongorgozok estenkent, amikor nagyon faj, es ez vegulis jo masszazs, de sajnos egyre tobbet faj. Gondoltam, hogy nezek a kornyeken valami szabadterre kirakott huzockodot, de ilyen csak a Golden Gate fele vezeto promo-teruleten van, Emeryville-ben es Berkeleyben eddig nem lattam. Az  Ashby kornyeken van egy maszoterem, de amikor 8-9-kor farkasehesen kiesek az irodabol, akkor altalaban eloszor vacsora utan nezek, es 9-10 kornyeken meg az foglalkoztat, hogy hazajussak es aludjak (rosszabb esetben mossak es vasaljak...)

Tegnap este Boriek hazahoztak autoval, allitolag a kornyeken laknak, mindenesetre sulyos, bor alapu tartozasom van, ugy erzem. Olyan faradt voltam, hogy amikor Bori es Gulliame rakezdtek franciaul trecselni, kikapcsolt az agyam es elbobiskoltam. Nagyjabol a szallodanal tertem szep eszemre, es rogton elkezdett hasogatni a hatam. Elegge fajt az elet, de reggel meginkabb, foleg, mert koran kellett kelnem, es be kellett menni dolgozni. Raadasul amit csinaltam, abban sem volt koszonet, minden rosszul sult el, en sem voltam nagyon osszeszedett. A munkam olyan, hogy nem nagyon lehet hibazni, ebbol a szempontbol az orvosok es rendorok szerepehez erzem kozel magam, allandoan eles szikevel vagy elesitett fegyverrel a kezemben kotoraszom egy elo rendszerben. Ugyhogy a vegere elegge befeszultem. Szerencsere tul sokat nem kellett csinalni, Pesten ma munkanap volt es a kollegaim a legtobb dolgot lerendeztek, ugyhogy 3 ora alatt vegeztem.

Mi legyen? Mivel reggelire csak egy muffint es egy almat ettem, kaveval, mar mardosta a gyomrom az ehseg. Ugyhogy eloszor a mehikanoknal kotottem ki, omlettezni, ezuttal spenotos gombas omlettet ettem. A nap ragyogoan sutott, viszont a hatam elegge fajt. Faradt is voltam, maszni nem volt kedvem, igy megfordult a fejemben, hogy elmegyek a djuroterembe, es kihuzom a hatamat mindenfele sulyokkal, minden iranyban. Amikor Apunal dolgoztam es minden reggel tornaztam, plusz barantaztam, nem voltak ilyen bajaim... Legmelyebb sajnalatomra az idok folyaman girnyotestu lettem, es meg csak kozel sem olyan epikus testu, mint Boris Vallejo isteni kidolgozottsagu atletai.

Itt tennek egy kis kiterot. Tulajdonkeppen ez az egesz bejegyzes egy kesze-kusza kitero sorozat, pont mint a mai biciklis nezelodesem.

Ugyanis kevesen tudjak ki volt Boris Vallejo, es akik tudjak, azok is elsosorban giccsnek ertekelik a munkassagat. Emberunk ugyanis testepito volt es grafikus egy szemelyben, es egesz eletet az epikus , kisse irrealisztikus kozegben abrazolt, irrealisztikusan atletikus mitikus ferfialakok, formasan nagy feneku nok, amazonok, es Conan jegyeben toltotte, viszonylag kevesse torve ki a stilus adta keretek kozul. Aki latott mar 80-as evekben keszult dajjer-barbaros filmet, az tudja azonositani a stilust.

Ram viszont hatalmas hatassal volt, ugyanis 10-12 eves koromban kezembe akadt Keresztapam zsambeki telken egy Vallejo kiadvany, es egyszeruen nem tudtam betelni vele. Elvarazsoltak a tokeletes testu ferfiak es nok, az eletkoromnak megfelelo arnyaltsagu mesebeli alakok, es egyaltalan eleg jol passzolt a kepekrol sugarzo nyers ero es szepseg az akkoriban mar eleg jol kialakult lovag es hoskultuszomhoz. A legtobb gyereknek tobb fele jateka van, autoja pl, en elsosorban es szinte kizarolag legoval es katonakkal jatszottam, es a kepbe jol illeszkedtek a nemes, bator es eros heroszok.

Ez a Vallejo-arnyalat megragadt bennem es szerettem olyan not, akinek vallejoi ertelemben gyonyoru teste volt, ami kesobb derult ki, hogy a szemelyisege is szep volt. A mai napig az altalanossagban noietlennek kikialtott amazonikus nokhoz is rajongassal viszonyulok.

A pancelviseles elokeszitese es a napi rendszeresseg felepitese mellett ez volt a masik ok, hogy elkezdtem gyurni. Ez a lendulet valamennyire megtort bennem, mert az elegge vilagossa valt, hogy azert, hogy az ember tartosan nagyizmu es szalkas maradjon, mind etrend mind eletmod tekinteteben olyan aldozatokat kell hozni, ami hosszu tavon nem tarthato fenn, kulonosen akkor, ha az embernek a munkahelye es az alapveto szellemi erdeklodesi kore is sok idot igenyel. Az edzest termeszetesen nem adtam fel, csak amikor az alvasidombol kezdett a zart teremben sulyzozas elmenni, fel kellett adnom. Ami igaz, az igaz, akkor nem fajt a hatam, es nagyon egeszseges voltam.

Most is egy kicsit eltoprengtem, hogy bemenjek a konditerembe. Viszont kineztem az ablakon, es gyonyoruen tuzott a nap. A Nagypapam azt a nagyon bolcs dolgot mondta, hogy akkor kell napra menni, amikor van nap. Itt ugyan nem szurke meg az osz, sot kimondottan szeptemberi meleg van meg most oktober vegen is, de itt is hamarosan jonnek az esok, es akkor aztan lehet sulyzozni feszt. Igy aztan ugy dontottem, hogy csavarogni megyek a biciklimmel, semmi kulonos, semmi megerolteto, csak olyan Berkeley-felfedezo modon. Aztan a hatammal csak lesz valami.

Mivel a biciklis boltban amugy is volt dolgom, beneztem a kepregenyboltba, es vettem meg 2 Conan kepregenyt, az elobbiek folyomanya keppen. Conan ugyanugy lenyugoz, mint Vallejo kepei, es mert ostobanak es barbarnak festik le, a sztorikbol kiderul, hogy egy ravasz harcos, es igazabol semmivel nem barbarabb vagy kegyetlenebb, mint az ot korbevevo vilag, sot, o a termeszet gyermeke - szimpatikus alak.

A biciklim hatso kereke kicsit tobbet ereszt, mint kellene, ezt kellett amugy megnezetnem. A kedvenc bicikliboltos lanyom fogadott. Vele az a helyzet, hogy nagyon kedves, de egy kicsit olyan az arca, mintha egy Uwe Boll film castingjarol erkezett volna eppen. Ugyanis szegenynek semmi szemoldoke nincs, es az elso fogai olyan kisze-kuszak es csorbak, hogy ugy nez ki, mint ha ki lennenek hegyezve. Mivel vorosesre festi a hajat es mindig feketeben van, elsore meghokkento, filmbe illo forma, de az elethez valo hozzaallasa es embersegessege felulemeli az atlag amerikai tomegen. Siman ingyen allitgat a biciklimen, hasznalhatom a pumpat, soha nem tesz megjegyzest, hogy ezert meg azert fizetni kellene, orul, hogy jol megy a bicilkim. Emiatt persze mindig veszek nala legalabb egy zabkekszet.
Ma vettem egy csontvazas biciklis zoknit, merthogy Halloween van nemsokara itten.

Amikor itt vegeztem, elhatazoztam, hogy elbiciklizem eszak fele, mert a reggeli utam mar nagyon bejaratott, unalmas azon nem cellal biciklizni, a hegy ma nem vonzott, igy marad Richmond iranya es a kikoto. Igy is lett. Csavarogtam mindaddig, amig kegyetlenul meg nem szomjaztam, termeszetesen elfelejtettem inni a nagy nezelodes kozben. Ekkor aztan lecsorogtam a Berkeley varosi kikotobe, mert azt remeltem, hogy ha a tulelesre csak kis reszben szoktatott helyiek nezelodes kozben nem halnak szomjan, akkor en is megtalalom a szamitasom, meg ugy is, hogy a szirupos edes lottyoket en nem iszom meg.

Igy is lett, a kikotoben ittam egy jo szololevet meg vizet es kitekertem a partra. Mar jo lapos szogben sutott a nap, leultem egy kikotoi tuskora, es neztem az oblot. A tavolban, mint valami finom hegyu rotringgal elkovetett ceruzarajz, ott magasodott a Golden Gate. A piros szinbol itt semmi nem latszott, ellenben minden aranyban uszott korulotte, igy rogvest ertelmet nyert a neve. A talapzata - parafelhoben uszik. A Csendes-Ocean felol jon be a tengeri para, es egyre vekonyodva oszlik el a hidtol eszakra fekvo Marine Country erdos-sziklas tengerpartjan. A gotikus lany szerint remek bringas terep, mig tart a joido, kiprobalom. Az obol felol egyre masra tertek vissza a kis mototros virotlasok. A Portugal Hercegno, az Energy, a Boldog Ringyo egymas utan billegtek, csettegtek befele a kicsinyke vitorlaskikotobe. Ott volt a Szegyentelen, amelynek olyan volt a kapitanya, mintha rumoshordokbol ratkak volna ossze. Hordo a mellhasa, hata, szeles, mint egy bikae. Hordo a hasa, nehezen, tekintelyesen feszul neki a kajut falanak, amikor kormanyoz. Ket kisdinnye-hordo a vadlija, ami kikandikal a fovidgatyajabol. Es mindehhez a mellet verdeso, rozmarszeru, hofeher bajusz jarul, ami ekessegkent kanyargozik elo a kopott, vizallo tengereszkulup alol.

Minden lassan tortenik, a napfeny folyik a vizen, a hidtol egeszen hozzam. Csak bamulok, lassan csopognek a gondolatok az agyam egyik zugabol a masikba. Alig tortenik valami, minden komotosan, billegve mozdul, a gondolataimban pedig vilagokat jarok be. Aztan azon kapom magam, hogy majd lefordulok a tuskorol - elbobiskoltam megint. Sajnos el kell indulnom haza, mielott vegleg elalszom, es ellopjak a biciklim. Bekes, cedrusokkal korbevett setanyon hajtok, aminek a bekejet ugyan megzavarja az Amtrak mellettunk futo sinparja es maga az irdatlan vasparipa, de Emeryville viszonylatban meg igy is tobb, mint amire szamithattam.

Vacsora, es aztan hongorgozes a villoni szallasomon.
Most a lelkemmel banok jol, a testemmel annyira nem.