Neptanc

Amikor kijottem Amerikaba, igencsak szorongtam, hogy akkor most mi is fogja a lelkemet felviditani. Nyilvan az embernek nyitottnak kell lenni az ujdonsagra, eshasonlok, de azert azt gondolom, hogy jol esik az embernek az is amikor tavol van, ha egy kicsit otthon is van.

Igy aztan amior a ceg is meg en is eldontottem, hogy megyek, az elso dolgom az volt, hogy megnezzem, San Francisco kornyeken van-e magyar neptanc csoport. Mit ad Isten, van, ugy hivjak Oket, hogy Eszterlanc Neptancegyesulet. Irtam is nekik, hogy mehetek-e, foleg akkor, aimikor kiderult, hogy 4 honapos bontasokban megyek, de ennek ellenere azt mondtak, hogy szeretettel varnak.

Nagyon sokat gondolkodom mostanaban a neptancrol es a nepzenerol, mert valami nagyon kulonlegeset latok bennuk, es miota egy-egy tancot sikerult a fejembe es a labamba verni (Matyi bacsi, Csaba bacsi, Tompapa es meg Mona is kicsit), azota meg jobban erdeklodom iranta. Nalam ez nehezen megy, mert allandoan racionalis embernek titulalom magam, de az igazat megvallva pusztan racionalis alapon nekem nem megy a tanctanulas. Eleve nehezen megy es a kovetkezokeppen:
- elmegyek tancolni, megmutatjak, nem ertem, botladozok
- utana kiallok/leulok, figyelem, mit lepnek, figyelem a zenet, figyelem az emberek mozgasanak hullamzasat
- visszaallok, probalkozom, megy egy kicsit, legkozelebb megint nem megy
- megsertodom, dulok-fulok, abbahagyom, arra sem tolom az arcom egy ideig, elmagyarazom magamnak es mindenkinek, hogy nem tudok tancolni
- elmegyek egy tanchazba, egy taborba, egy edzesre, ugy, hogy eppen jo kedvem van, es csodalkozva latom, hogy egesz tehetseges kezdo vagyok
- osszeakadok egy lannyal, akivel elkezd nagyon menni, vagy a legenyesben egyszer ugy alakul, hogy rakapok, es akkor csinalom, es szepen lassan megtanulom.

Ez nem eppen racionalis ut. Meg csak nem is higgadt.

Erdekes, hogy bizonyos paros tancok egyertelmuen egy-egy lanyhoz kotodnek eddig az eletemben, meg akkor is, ha 100 masik lannyal tancoltam, megis jo ideig egy-ket lany kizarolagos tanca marad.
A felcsiki nekem egyertelmuen Verahoz kotodik, az volt a tancunk, es barmennyire is unalmasan ugyanazt tancoltuk, akkor is jo volt. Rajta kivul talan csak Blankaval tudtam tokeletesen onfeledten tancolni. Ezzel szemben pl senkivel nem tudok olyan jol cepperezni, mint Enaval. A kalotaszegi kepessegeimrol nem ejtenek szot, de az Monahoz kotodik legjobban, mert o probalta a fejembe verni, tanarnenisen, de eleddig sikertelenul. Mezosegit nem sokat tancoltam, de amit igen, abbol az maradt meg, hogy Petraval tancolom. A moldvaibol, bar azt elegge sokat es sokszor tancolunk az a tanchaz maradt meg, ahol Zizuval voltunk, a Fonoban. Meg az is egeszen elesen el a fejemben, amikor Kalmanek taboranak a vegen voltunk, egeszen felszabadulva, egig lobogva, mint a maglya, amit korbetancoltunk.

Persze egy csomo mas tancolos elmenyem is van, de ezek elnek bennem legerosebben.

Szoval pentek este kiesven a munkahelyzol felpattantam a BARTra, hogy leutazzak Haywardba, ahol a probak vannak. Persze elkestem - mily meglepo -, de ha hiszitek, ha nem, vannak itt is olyan helyek, ahol a neptancosok elkesnek, es csak 10-20-30 perc kesessel szedelegnek be. Jo, mondjuk Hayward legalabb olyan kozponti resz itt a san francisco-i obolben, mint mondjuk Szigethalom kulso Budapesten, legalabbis az eddigi NAGYON KOMOLY tapasztalataim alapjan.
Az elso meglepetes akkor ert, amikor osszatalalkoztam az ajtoban egy hegyesre podort bajszu emberrel, akinek igy utolag visszagondolva es atirva az emlekeimet meg kunos fejet is el tudok kepzelni, es hogy hogy nem, nem tudott magyarul. Sot, a tanctanarno parja sem. Sot, egy masik fiun es rajtam kivul egyik fiu sem. Ezzel ellentetben a lanyok viszont mind magyarok voltak, egy kinai no kivetelevel.

Egy kicsit meg voltam illetodve a helyzettol, mert mar nagyon rakeszultem, hogy milyen jo lesz magyar kozossegben, ezzel szemben a beszelgetesek fele es az oktatas 80%-a angolul ment, ugyhogy valamit morogtam az orrom alatt, hogy ezittakopecsnigabikonyve akijocimborammegminden, es akkor tessek.

Aztan akkor kezdtem feloldodni, amikor a Matyi bacsiera egeszen emlekezteto bemelegites kovetkezett, es bar Viki mas habitus, mint Matyi, a ruganyossaga eppen olyan jo.
Mindenfelebol probalgattunk kicsit, de az ido nagy reszeben mezosegiztunk. Nagyon megszerettem ezt a tancot, es pont azert, amiert regebben is tetszett: a nagy forgatas kozepette van egy pillanat, amikor a lany a forgatagbol kierkezve egy pillanatra megerinti a fiu szivet. Ez annyira szep es bensoseges, hogy regen is szerettem es most is nagyon szeretem.

Meg majd egy kicsit bovebben leirom, mi volt, csak most lassan kitesznek a Panera-bol. Megyek mosoport venni es mosni. Aztan majd lesz valami.