A legfontosabb, amit tudni kell rola, hogy Oakland hataran van es ez eleg eroteljesen befolyasolja az ember ottletet. Mivel foldszinti szobam van, az gyakorlatilag kizart, hogy akar egy zuhanyozas erejeig is nyitvahagyjam az ablakot, ugyanis a jol felkeszult sporttarsak siman bejonnek es elviszik a mozdithato dolgaimat. Meg a biciklimben sem vagyok biztos, amivel egyutt alszom a szo szoros ertelmeben - en az agyban, a szerencsere muanyag tomesu parnakon, o pedig az erkezesem pillanataban uzemen kivul helyezett turbinahangossagu es sarki levegot fuvo legkondicionalonak tamaszkodva.
Igen am, csak ha be van csukva az ablak, es a legkondi is ki van kapcsolva, akkor az emberfia pillanatokon belul elhasznalja a szoba levegojet. Erre aztan rasegit, hogy mivel azt sem szeretnem, hogy a szobamba a sporttarsak benezegessenek - meg akkor sem, ha az Oakland Police Patrol jarorok, szinte az en kedvemert bejonnek a parkolo ezen reszere is - el van huzva a fuggony, igy sem ejjel, sem nappal semmi feny nem jon be. Ugyhogy Apu nagy elmelete a feny atkaolo hatasarol eleg rossz eloerzettel tolt el, nemsokara kozelharcot kell vivnom a padloszonyegemben szornyetegge burjanzo atkakirallyal, es ha gyozelmet aratok, az Areican Lawman bicskammal akkuratusan fel kell darabolnom a tulhizott, izelt testet es aprankent ki kell hordanom az autopalya pillerei ala. Az autopalya amugy hangos, de mivel csukva van az ablakom, es mivel holtfaradtan erek haza minden este, nem nagyon zavar. Amikor reggel a Mandelan futok erezni a buz-hengerenek a hatarat, erdekes, hogy nem valami nagy, es azt is szerintem a palya pillerei alatti gyanus autopalyafenntarto muvek altal (nem)kezelt es (nem)hasznalt parkoloban lako csovesek szaga erositi.
A Mandela amugy egy elegge embernek valo kis setany ebben a kozegben, egy remek varosi kocogo kozeg 2 utpalya kozott, palmakkal, belathatosagig burjanzo kis bokrokkal, aranyos, mosolyogva koszono fekete es sarga futokkal es setalokkal. Na jo 2 feher fickot is lattam, sot ok nem mosolyogtak es csak biccentettek.
Szoval ez az oaklandi oldal. Az Emeryville oldala viszont pont olyan, mint ha a budaorsi bevasarlokomplexum lenne, csak itt nem Tesco van hanem Target meg nem Media Markt hanem Best Buy. Illetve van meg itt egy csomo iparterulet es nagy IT studio is, mint a Pixar, vagy gyogyszerceg operativ kozpont. Meg lakopark. Az emeryville-i polgartarsak is valoszinuleg ugy velekednek Oakland kozbiztonsagarol, mint en, mert gyakori diszitoelem a lakoparkon a 2 ember magas racs vegig korbe es az ipari kamera. Illetve az emeryville-i rendorseg nem olyan laza, mint a berkley-i, es ok a soretes puskat a fekblokkba beszerelve tartjak, jol lathato helyen. Es jaroroznek, mert Oaklandnak rossz a hire, Emeryville-t meg fel akarjak hozni es az ott elo foleg szinesboru es latin lakossag kutyakemenyen dolgozik, hogy ez rendes kispolgari ovezet legyen es ne pedig vad videk. Szomszedfigyeles - marmint a szomszed teruletere valo vigyazas - tabla minden sarkon.
Keves - vagy en legalabbis nem lattam - az utcan bandazo, hangosan kiabalo, fel kezet a lecsuszo gatyajan tarto forma, sokkal tobb a kerteszgatyos, kockasinges, derekig egy kocsiban turkalo joember. Juan's auto repair meg ilyenek.
Szoval Emeryville sokkal jobb.
A szobamnak ilyen az altalanos hangula:
Gyerekkorom ota soha nem volt olyan pillanat az eletemben, amikor unatkoztam volna. Vagy bringaztam, vagy tanultam, vagy - mivel otthon gyakorlatilag feldolgozhatatlan mennyisegu konyv volt minden mufajban es minden temaban a legkonnyebbektol a legfajsulyosabbakig - OLVASTAM.
Ehhez viszont hozzasegitett, hogy egy nagyon vilagos szobam volt, es amikor ugy olvastam, hogy kint het agra sutott a nap, es mas normalis gyerek biztos kint lett volna, ugy is fenyben ereztem magam. Tulajdonkeppen a szobam ablakanak merete meghatarozo volt a gyerekkoromra nezve.
A kejlakban viszont legfeljebb este, vegszukseg eseten tartozkodom, mivel sotet. Het kozben ezzel nincs is baj, mert reggel 7-tol nagyjabol este 9-10ig nem vagyok ott. Hetvegen viszont belegondolni is rossz, hogy egy oranal is tobbet ott kell esetleg toltenem nap kozben. Az elso het vegen igencsak messzire elmentem, bejartam Berkeleyt, meg elbringaztunk a Golden Gate-hez. A masodik hetvegen szerencsere ugyeltem, ugyhogy jobbara akkor is bent voltam, mert a motel wifije elegge gyenge. Plusz a ceges gepemnek eros 12 colos a kepernyoje, es ez a brutto felulet, es az egeszhez egy rendes Thinkpados piros csiklo-kontroller tartozik. Mivel ezt a temat semmikeppen sem a gepemmel szeretnem melysegeiben megelni, egyertelmunek tunt, hogy bejovok ugyelni a 22 colos monitorom es az egerem meghitt kozelsegebe. Kezenfekvo volt, hogy nem maradok a motelben es raadasul el tudtam menni a Berkeley folotti hegyre futni.
Ez a mai futasom, csak eloljaroban jegyzem meg, hogy az a szurke hirtelen emelkedo a jobb also sarokban volt, amit mult hetvegen megfutottam. Meg a mai utvonala.
Emiatt is futok sokat, szivom magamba a friss levegot, a fenyt, az eletet, a fak illatat. Nagyon szeretem a fenyoket es a cedrusokat es itt rengeteg van.
Ha nem egy elkenyeztetett zsurpubi lennek, akinek az elet a sok munka es problema mellett gyakran torli ki vajas palacsintaval az lcd kepernyo elott barnult kis feher segget, akkor azt mondanam, hogy megertem a Nagyapam, aki hatalmas orommel evett oktoberben, novemberben ledus, erett kortet az iskolaja kertjeben.
Itt is nagyon sok a ledus, izletes gyumolcs, minden nap megeszem 1-2 almat, meg narancslevet iszom, mert az aztan van rogyasig.
A kulonbseg az, hogy az en nagyapam egy nincstelen felarva gyerek volt, akinek ez volt az egyetlen orome.
Ez nem lett egy vidam kicsengesu bejegyzes, most el kell mennem nemsokara innen, de meg este folytatom.
No comments:
Post a Comment
Note: Only a member of this blog may post a comment.