Ilyen az elet. Azert probalok a nagyobb valoszinuseg surusegu helyekre koncentralni.
A hegyi futas nagyjabol a kemia tanszek konyvtaranal emel ki a komfortzonambol, es a Golden Bears stadion kornyekere mar kimondottan nehezkesse valik. Innen feljebb kezdetet veszi a harc Ver-Gyula, a hadak ostora es Gyuszko, az elkenyelmesedett informatikus kozott. Ez egy tipikus management-beosztott problema, mig az elobbi a projekt kierolteteset tartja csak szem elott, az utobbi sirankozik, majd veres habot fujva obegat, hogy keves az eroforras. Az egyetlen baj, hogy mig Gyuszko csak a tudot es az izmokat iranyitja, Ver-Gyula az akaratot, es csak azert is keresztulviszi, amit eltervezett (jo, azert a keritessel lelzart fizikai kutatointezeten nem rombolt keresztul). Ugyanis az utak nagyon jelentosen emelkednek.
Ez egy olyan ut, ami tobb mindenkinek tetszett volna, az alabbi kommentekkel:
Tompapa: nem lenne rossz bemelegitesnek, ha egy kicsit jobban emelkedne
Kristof: kar, hogy csak az elejen vannak lanyok
Janos: jijihh!
Bence: a vegerol lesporoltak a huzockodot. Amugy en is faradt vagyok...
Szombaton igy futottam, a tudomanyos erdeklodestol hajtva:
Vasarnap meg igy. Ezeket, Zoli kerdesere en kattintgattam ossze google maps segitsegevel, meg nem futottam annyit, hogy kierdemeljek egy kulon eszkozt erre. Es sajnos jobbara csak a hegy tetejen vannak nem-betonos utak, meg az egyetemen 1-2 helyen, nem jellemzo, minden le van burkolva. Ajjaj. Tul nagyok. Majd akkor transzformalok valamit, csak most mennem kell dolgozni.
Jellegzetesen amugy 5-6 merfoldet futok.
Báthory, mi? Na ecsém, alig pár napja vagy kint Sanfranben és máris megbuzúsz... :)
ReplyDelete