Tuesday, September 18, 2012

Kod

San Francisco a kodok varosa is, foleg osszel es telen. Mar most a Berkeley es Oakland folotti kis hegyvonulat minden reggel kodokben furdozik, ami akar meglepo is lehetne, olyan szaraz az erdo.
A novenyzet szubtropusi jellegu egyebkent, vannak palmafelek, nagyon sok a fenyo es cedrusfele, meg mindenfajta delszaki fa, pl platan. Meg akac es gledicsia.

Tegnap este f9-kor jottem ki a munkahelyemrol, mar akkor sem volt jo kedvem, de ma reggel aztan tenyleg semmihez nem volt kedvem. Mondjuk ehhez hozzasegitett,, hogy hajnal 2-kor a szomszed szobaban uvoltozo szinesboru parocskara ebredtem,  hajnal f5-kor meg csorgott az otthoni telefonom, es egy hang alapjan eros 50-es (biztos tulsulyos, a sztereotip mindenem) asszonysag tarkobol belenyomott valami direkt hivasos ajanlatot. A masfeledik mondatnal, de meg az elso levegovetel elott jeleztem neki, hogy Amerikaban vagyok, neki is draga lesz, de ami kulonosen zavar, nekem is, nekem hajnal van es viszlat. Igazabol azt akartak mondani, hogy ha meg egyszer keres, akkor ot fogjak megkeresni 3 tarkogyurodeses 2m magas ukranok, de mivel en udvarias vagyok, oneki meg szegenynek ez az egyetlen know-how-ja, hogy napi 12 oraban beletartja az arcat a szaros ventillatorba, ezert ehhez alapvetoen nincs erkolcsi alapom.

Ezek utan nyilvan felkelni sem volt semmi kedvem, dolgozni meg aztan foleg nem, es futni sem, szenvedni akartam es magamat sajnalni, de vegulis f7-kor felkeltem, a bbrym alapjan konstataltam, hogy a bjelorusz kollegam mar 1 oraja fent van es levelezik, igy elkuldtem a vilagot a kurvaannyaba es ratettem magam a Mandela Park Avenue-ra, rekreacios futas celjabol, es lefutottam a West Oakland BART-ig meg vissza.

Most meg mennem kell dolgozni, mert tegnap is elkestem.
Kodos a kedvem.

No comments:

Post a Comment

Note: Only a member of this blog may post a comment.