Dirty dancing

Dirty dancing az eletem mostanaban. Ennek aztan van nehany vicces vetulete. Egeszen jol elvoltam narancslevel egy ideig, de ahogy kemenyednek a dolgok, egyre tobbszor kapom magam azon, hogy a vacsora melle odavarazsol a kivancsisag 1-2 pohar chardonnayt vagy sauvignon blanc-t.
Emiatt, es foleg az utolso 2-3 napban minden este meglepetest okoz agy sportauto, ami galadul es varatlanul ugyanazon a helyen parkol a Channing es a 9th sarkan. Ugy kinalja fel a farat a kanyart lassitas nelkul bevevo biciklisnek, mint bogeskor a masodeves szarvastehen az ereje teljeben levo bikanak, sovarogva es a dolgok menetet ismerve megalkuvast es pillanatnyi rivalist nem turoen.

Igy aztan a (belolem panikszeruen, a meglepetes hatasara elotoro) vasreflexeim azok, akik kisegitenek a bajbol, mert termeszetesem a velem szuletett finom eleganciam es udvariassagom nem engedi, hogy egy ilyen nagy atutoereju kalandba belemenjek, igy aztan egy kocsist meghazudtolo karomkodas sorozatot kovetve (szigoruan altalanos alannyal, hiszen mindenkinek az aurajat maximalisan tiszteletben tartom) megprobalom kikerulni a honnan-honnan sem elokerulo 6m hosszu 5 tonnas kis RAM-et is (ami szinten parkol).

A verbalis agresszio externalizalas (karomkodas) nemes tudomanyat amugy Nissanpatrolos Zolitol sajatitottam el meg az informatikus idok hajnalan, amikor meg feszt azon ragodtam, hogy hogyan magyarazzam el neki illedelmesen, hogy nekem igazabol nincsen turul tetovalva a hatso fertalyomra, es hogy szeretnem, hogy ha tiszteletben tartana a magas kulturak talalkozasakor minden ketseget kizarolag ebredo nemes pozitiv interferenciat. Ezt o egyfelol tiszteletben tartotta (finoman lesz@rta), masfelol bevezetett a pszichoterapikus verbalis agresszio externalizalas nemes tudomanyaba, amelyet gyakran a tetezes eszkozevel alkalmaztunk, mintegy didaktikus jelleggel.

Ezt azota is hasznalom vezetes kozben es munkahelyen is, altalanos alannyal, mivel nagyon jol nevelt vagyok. Ez azert is nagyon kivalo mod, mert este 6 utan a kutya sem erti, mivel nagyon kevesen is halljak altalaban.

Masfelol, gyerekkorom ota el bennem egy szemelyiseg-resz, amit leginkabb darazsfeszekbe kovet dobo fiukent tudnek megformalni, ha tehetseges szobrasz lennek. Marvanybol lenne, szemelyisegem minoseget feltetlenul kidomboritva.
Ezt Edesapam altalaban ugy szokta felfedezni benne, hogy megkerdezi: "Mi van fiam, faradt vagy? Kotekedsz nagyon..", Hugocskam meg az "Ehe. Ehe. Ehe. Testveeeeer...." szomondatokat alkotja. Ilyenkor ugyanis vagy a kimerultsegtol, vagy a kimerultsegtol es a jol fejlett igazsagerzettol/valamifele helyzet JOGOSAN provokativ kidomboritasanak igenyetol vezerelve elkezdem kostolgatni a kornyezetem (ennek van egy kozszajon forgo peldaja egy bizonyos arubai fiuval, a karacsony vacsoraval es a nemi identitasommal kapcsolatban, de ezt semmikeppen sem kevernem ide, tapintatos okokbol). Egynemely dolgos kozegben pedig mar reg ota - foleg, ha eros jogalapot erzek ra, es ugy erzem, mindent megtettem mar a kozjo erdekeben, es termeszetesen ebben a pillanatban nyilvanvaloan nem - kodobalo fiukent tetemre hivom az embereket. Ferlborzolom a kedelyeket vagy ilyesmi. Az arcomat cserzettnek es vastagnak erzem a napon vegzett sok munkatol es nem felek attol, hogy a tetemre hivasbol, darazsfeszek dobalasbol esetleg az jon ki, hogy magamat kellett volna tetemre hivni.

Ebbol aztan neha, nagy ritkan sulyos allergias tunetek adodnak... :D

Mindenesetre a ko neha nagyon egeti a zsebemet, el kell dobni.