Jol emlekszem, hogy mar Kazakhsztanba is ugy mentunk, hogy a Bagolyasszony balladajat dudolgattam magamban Kiss Ferenc Szerelemajtok cimu CD-jerol, es meg is neztem, honnan eredhet. Ugyanis liliomszal vagy rozsa vagy galamb eseteben nem lenne eppenseggel meglepo, de a bagolyasszony nagyon erdekes. Az meg fokeppen erdekes kontextus, hogy az egesz ballada egy elatkozott, parjat es gyermeket felado asszonyrol szol.
Persze ki is derult, hogy a ballada moldvai gyokerekkel biro nepdal es az egyik legregebbi feljegyzett dalunk, amire racsapott mar a manyshik-chantik miatt a finnugorista neprajz, vitatkoztak rola, magyaraztak mindennek - csak eppen nem eneklik. Engem viszont azert erdekel, mert a ballada naiv fulbe is sug dolgokat, tanit, es ahogy izlelgetem most, majd 7 evvel kesobb, uj izeket velek felfedezni benne.
Es nemcsak ebben, a szomoru lanyok/asszonyok balladainak a soraban is. Zolival megtanultuk a Rakoci kocsmaban kezdetut, ami a CD-n a keretet adja, mert vilagos es egyszeru a szovege, meg minden bizonnyal Rakoci es a kurucok miatt is.
Itt talaltam meg a szoveget:
Balladas nepdalok - MEK OSZK
A szoveget bemasolom majd lentre, egyutt egy masikkal, amit mostanaban kezdtem nezegetni es atgondolni. Tortenetesen ez is moldvai nepdal, klezsei. A CD-n nagyon szepen eneklik, de annyira regiesen, hogy nemely szavakat 10x-100x kellett ujrahallgatnom hazafele a kocsiban, hogy megertsem. Most dobbentem ra, hogy Margitka balladaja egy fiatal lany meghurcolasarol - es talan megeroszakolasarol - szol. A teljes szoveget fellelve vilagossa valt, hogy ez egy csaladi tragedia, egy kegyetlenul eldurvulo anyos - meny konfliktus, ami aztan egyfajta kelet-karpatoki Romeo es Julia tortenette es hetedizigleni atokka fajul. Raadasul a ravatal jelenet meg Arany Janos Tetemre hivas cimu versere hajaz, csak itt nem a ver buzog, hanem a viragok hervadnak el, de vegso soron meg a kepi vilag is igen ismeros.
Arra gondoltam, hogy osszegyujtom ezeket a dalokat iden, es megtanulom oket enekelni. Most ugyis szurke tel van, ballada ido, ezek a tortenetek a gonoszsag melyseges sotetsegen keresztul vezetnek, de visszavisznek a csillagokig lelek-rezduleseik menten.
A szoveg pedig ez, itt alabb, a gazdag vizualis fantaziaju emberek kozul csak az eros idegzetueknek, illetve rutinos Hunyadi-ciklus olvasoknak:
OLÁHUL MERINKA
(A kegyetlen anyós)
- Oláhul Merinka,Magyarul Margitka,
Száz katanám közül
Melyiket szereted?
Napat-e, vaj hódat,
Vaj fényes csillagot?
- Napat es szeretem,
Hódat es szeretem,
De fényes csillagot
Leginkább szeretem.
- Azt es mondd meg nekem,
Hogy ez mire menen?
- E szép fényes nap es
Öreg Ráduj vajda,
S e szép fényes hód es
Ez öreg vajdáné,
S a szép fényes csillag
Ifjú Ráduj Péter.
Megmondám, megmondám,
Hogy a mire menen. -
Csak kapun szóla meg
A katona legény:
- Oláhul Merinka,
Magyarul Margitka!
Nekem el kell menni
Hadba hadakozni,
Jó hírt hazahozni,
Neked megmondani!
Anyám, édesanyám,
Üsellye jól gondját,
Üsellye jól gondját
S az én Merinkámnak!
Nekem el kell menni
Hadba hadakozni,
Jó hírt hazahozni,
Neki megmondani.
- Oláhul Merinka,
Magyarul Margitka,
Lelkem, édes lányom,
Azt megengeded-e,
Azt megengeded-e,
Favágó tőkém légy?
- Meg nem engedhetem,
Lelkem édesanyám!
- Oláhul Merinka,
Magyarul Margitka,
Lelkem édes lányom,
Azt megengeded-e,
Nyársba felhúzzalak,
Langon piríssalak?
- Meg nem engedhetem,
Lelkem édesanyám!
- Oláhul Merinka,
Magyarul Margitka,
Lelkem, édes lányom
Azt megengeded-e,
Asztali vendégnek
Gyórtyatartója légy?
- Azt megengedhetem,
Lelkem édesanyám! -
Ő es csak bemene
Belső kamerába,
Ő es csak kivevé
Rég iuszos vásznát,
S a fejitől fogá
Talpáig tekeré,
Fejinél meggyútá
Talpáig égeté.
- Anyám, édesanyám,
Virjad-e, vaj még nem,
Virjad-e, vaj még nem,
Mert mindjár végem lesz!
- Virjad, lányom, virjad,
Első kakas-szó van,
Oláhul Merinka,
Magyarul Margitka!
- Másodikszor mondom,
Lelkem, édesanyám,
Virjad-e, vaj még nem,
Mert mindjárt végem lesz!
- Virjad, lyányom, virjad,
Piros hajnal tetszik,
Oláhul Merinka,
Magyarul Margitka!
- Harmadikszor mondom,
Lelkem, édesanyám,
Virjad-e, vaj még nem,
Mert mindjár végem lesz?
S akkor erre szóra
Ó es csak felvevé,
Ő es csak kivivé
A virágos kertbe,
E virágos kertbe,
Rózsabokor alá,
Rózsabokor alá,
Mint egy porgolt tőkét.
Csak kapun szólamlék
Ez ő édes fia.
- Oláhul Merinka,
Magyarul Margitka,
Nyisd meg a kapudat,
Erejsz be ingemet,
Mert én hazajöttem,
Jó hírt hazahoztam,
Jó hírt hazahoztam,
Neked megmondanám!
- Állj meg fiam, állj meg,
Mingyán béeresztlek!
- Nem kell, anyám, nem kell!
Hol ez én Merinkám,
Hol ez én Merinkám,
Hogy maga nyissa ki?
- Elment, fiam elment
A rózsa-mezőbe
Rózsavirág-szedni
Bokrétába kötni,
Neked hazahojza,
Kalapodba rakja. -
Ő es csak megtére,
Ő es csak elmene,
Ő es csak elmene
E rózsa-mezőbe.
- Nyeriss, lovam, nyeriss!
Hol ez én Merinkám?
Oláhul Merinka,
Magyarul Margitka!
- Gazdám, édes gazdám,
Ne fárassz ingemet!
Honn a te Merinkád,
E virágoskerbe,
E virágoskerbe
Rózsabokor alatt. -
Ő es csak megtére,
Ő es hazamene,
Ő es csak bemene
A virágoskerbe.
Messzünet meglátá,
Mend egy porgolt csutkot.
Ő es odamene
Emellyikre bukék.
- Oláhul Merinka,
Magyarul Margitka,
Meghóttál-e, vaj élsz
Rózsabokor alatt?
- Élek, gyenge rózsám,
De immán végem lett!
Ő es csak felkele,
Ő es csak bémene.
- Anyám, édesanyám,
Adja ide nekem
Arany székecskémet,
Aranybütü késem!
Az ő édesanyja
Neki odaadá
Arany székecskéjét,
Aranybütü kését.
A mellyibe üté,
Szernyű halált hala. -
S őket csak elvivék
S őket eltemeték.
Egynek csántatának
Fehér mármulykő koporsót,
S a másiknak csántanának
Fekete mármulykő koporsót.
Egyiket temették
Z ótár mellé belül,
S másikat temették
Z ótár mellé kivül.
Onnat is kinöve
Két szép lyilyiomszál.
Nőnek, növögetnek,
Z ótárt meghaladják.
Z ótárt meghaladják,
Összekapcsolkodnak.
Hát az apjik bement,
Szépen virágoztak.
Hát az annyik bement,
Úgy leszomorkodtak,
Úgy leszomorkodtak,
Fődig elirvadtak.
Átkozott az apa,
Hétszerebb az anya,
Ki két virágszálat
Elválasztja vala.
